CALLIPHORIDAE

Megjelenésük:

Fémesen csillógó, zöld vagy kék színű, zömök testű legyek. Félgömb alakú fejükön szembetűnők a hatalmas összetett szemek. A toruk és gyakran a potrohuk is erősen sörtézett, lábaik feketék, tüskések. Közismertek az ide tartozó dongó- és döglégy fajok.

Életmódjuk:

Lárváik elsősorban holt szerves anyagokban, ürülékben, dögben fejlődnek. A nőstények a felsorolt anyagok felszínére csomókban helyezik el petéiket, egyszerre 100-200 darabot. A peterakást a nőstény élete során többször megismétli. A petékből rövidesen kikelnek az első stádiumú lárvák. Fejlődésük három stádiumon keresztül, ideális körülmények között 8-10 napig tart, ezt követően bebábozódnak. A peterakástól számított 2-3 hét múlva jelennek meg az új imágók.

Az imágók általában ürüléken, dögön láthatók, de gyakori gyümölcslátogatók is. Gyorsan és jól röpülnek, a peterakásra alkalmas anyagokat több kilométer távolságból is felkeresik. Zárt térbe csak ritkán repülnek be, melegkedvelők, főként napsütéses időben aktívak. Vidéki településeken mindenütt gyakoriak, a nagyobb városokban főleg a piacok, vágóhidak környékén fordulnak elő.

Elterjedésük: 

Magyarországon a család 60 faja él, a leggyakoribbak a kék dongólégy (Calliphora vicina), a fémzöld döglégy (Lucilia caesar) és a selymes döglégy (Lucilia sericata).

Jelentőségük:

Kórokozók mechanikai vektoraként lehetnek jelentősek; különösen melegebb országokban enterális járványos betegségeket terjesztenek. Több fajuk okoz légylárvabetegséget (myiasis) állatban és emberben egyaránt, közülük legfontosabb hazánkban a selymes döglégy (Lucilia sericata).

Forrás: mege.hu

Fémzöld döglégy (imágó)

Kék dongólégy (imágó)