CALLIPHORIDAE
Fémzöld döglégy (imágó)
Kék dongólégy (imágó)
Megjelenése:
Fémesen csillógó, zöld vagy kék színű, zömök testű legyek. Félgömb alakú fejükön szembetűnők a hatalmas összetett szemek. A toruk és gyakran a potrohuk is erősen sörtézett, lábaik feketék, tüskések. Közismertek az ide tartozó dongó- és döglégy fajok.
Életmódja:
Lárváik elsősorban holt szerves anyagokban, ürülékben, dögben fejlődnek. A nőstények a felsorolt anyagok felszínére csomókban helyezik el petéiket, egyszerre 100-200 darabot. A peterakást a nőstény élete során többször megismétli. A petékből rövidesen kikelnek az első stádiumú lárvák. Fejlődésük három stádiumon keresztül, ideális körülmények között 8-10 napig tart, ezt követően bebábozódnak. A peterakástól számított 2-3 hét múlva jelennek meg az új imágók.
Az imágók általában ürüléken, dögön láthatók, de gyakori gyümölcslátogatók is. Gyorsan és jól röpülnek, a peterakásra alkalmas anyagokat több kilométer távolságból is felkeresik. Zárt térbe csak ritkán repülnek be, melegkedvelők, főként napsütéses időben aktívak. Vidéki településeken mindenütt gyakoriak, a nagyobb városokban főleg a piacok, vágóhidak környékén fordulnak elő.
Elterjedése:
Magyarországon a család 60 faja él, a leggyakoribbak a kék dongólégy (Calliphora vicina), a fémzöld döglégy (Lucilia caesar) és a selymes döglégy (Lucilia sericata).
Jelentősége:
Kórokozók mechanikai vektoraként lehetnek jelentősek; különösen melegebb országokban enterális járványos betegségeket terjesztenek. Több fajuk okoz légylárvabetegséget (myiasis) állatban és emberben egyaránt, közülük legfontosabb hazánkban a selymes döglégy (Lucilia sericata).
Forrás: mege.hu
