Güzüegér

MUS SPICILEGUS

Güzüegér

Megjelenése:

Apró, vékony testalkatú rágcsáló. A fejéhez viszonyítva nagy fülei és apró, fekete gombszemei vannak, farka csupasz és hosszú, orra hegyesen végződik. Morfológiailag a házi egértől nehezen különíthető el. A bunda színe a hasoldalon fehér, a hátoldalon általában szürkésbarna.

Életmódja:

Petényi Salamon János írta le a 1882-ben, de önálló fajként csak 1983-ban, genetikai vizsgálatok nyomán fogadták el.

Parlagföldeken és szántókon egyaránt megtalálható, mezőgazdasági munkák idején a mezővédő erdősávokban talál menedéket.

A házi egértől eltérően emberi építményekbe legfeljebb kivételesen, főleg télen vetődik.

Elsősorban magevő, de rovarokkal is táplálkozik.

Legjellegzetesebb tulajdonságuk, hogy több alomból származó fiatalok ősz elején összegyűlnek, és levelekkel, növények szárával, kukoricamaggal bélelt halmot hoznak létre, amelyet több rétegben talajjal borítanak. Az így létrehozott, 80-250 cm átmérőjű “güzühordás” alatt járatrendszert alakítanak ki, 1-2 tágabb kamrával, itt telelnek át, és csak tavasszal párzanak; valószínűleg monogámok.

A félgömb alakú hordás elvezeti az esővizet és a hólét, a növényi anyag bomlásával felszabaduló hő pedig állandóan fagypont feletti hőmérsékletet biztosít a lakókamrában. Noha külsőleg hasonlít a házi egérre, életmódja egyértelműen elkülöníti attól.

Társas életmódú, 8-10 tagú családjának összetett járatrendszert készít a föld alatt, élete java részét ott tölti, táplálkozni főként szürkületkor és éjjel jár ki a felszínre. A szaporodási időszak tavaszra és nyárra esik, a nőstények vemhességi ideje 20-22 nap, az átlagos utódszám 4-8. A fiatalok 2 hónapos korukra lesznek ivarérettek.

Elterjedése: 

Közép-európai faj, előfordul Ausztria keleti felétől Ukrajnáig, valamint Csehországtól Bulgáriáig. A legtöbb adata Magyarországról, Romániából és Bulgáriából származik, a Kárpát-medencétől nyugatra nem fordul elő.

Jelentősége:

Mivel táplálékát főleg a szántóföldön gyűjti be, a raktározott terményben számottevő kárt csak a gazdasági épületekbe, silókba behúzódó példányok okoznak. Járványügyi jelentősége gyakorlatilag dokumentálatlan és ismeretlen.

Forrás: mege.hu

Item added to cart.
0 items - Ft
Ekoprevent